Ősi kultúrák nyomában

Ahogy a bejegyzésekből láthatjátok, számunkra az aktív kikapcsolódás az igazi pihenés. Bár nagyon szívesen töltünk el néhány órát a strandon, mégis időnk nagy részét arra szántuk, hogy megismerjük Mexikó múltját és a fennmaradt egyedülálló kulturális örökségét. Amit láttunk, lenyűgöző volt.

Tula de Allende
A tolték civilizáció fővárosa volt egykoron. Fénykorát i.u. 900 és 1150 között élte. /Mi ekkortájt foglaltunk hont, és fejlesztettük jurtáinkat. Nyilakkal lövöldöztünk ellenségeinkre és napi betevőnkre./ Ezt követően az északi megszállók, chichimekák elpusztították. A régészeti lelőhely Tulától 1,5 km-re északra fekszik egy magaslaton. A kiterjedése 14 km2.
Ennek töredékét lehet és tudtuk bejárni. Labdajáték teret, templomot és piramisokat láthattunk. A legfontosabb feltárt épület a Piramide B.

Templomának tetejét négy tolték harcos (Atlantisz) tartotta. Csak a harcosok állták ki az idő próbáját.

A külső fal féldomborművein prérifarkasokat, jaguárokat, szíveket kitépő sasokat valamint feltehetően Quetzalcoatlot (az azték mitológiában a tudás és tanulás istene) ábrázoló alakokat figyelhetünk meg.

Teotichuacán
Míg Európa sötét időszakát élte, a teotichuacáni kultúra fényesen ragyogott Közép-Amerikában.
Időszámításunk szerint 200 és 500 között élte fénykorát köszönhetően a Guatemalai Petén térségig nyúló kereskedelmi hálózatnak. Akkoriban 175 000 lakója volt a városnak. A város fő ütőerét a halottak útja (Avenida de los Muertos) adta. E széles, egyenes sugárutat vulkáni kőből rakták ki és csillagok alapján tájolták.

A halottak útját szertartási épületek és hatalmas piramisok szegélyezték. Pl. Tollas Kígyó temploma, Hold-piramis, Nap-piramis.

A négy kilométeres út legvégén Piramide de la Luna (Hold-piramis) emelkedik, mely királyi temetkezési hely. Több mint 100, magas, keskeny lépcsőfok vezet a csúcsra.

Az út mentén magasodik a Piramide del Sol (Nap-piramis) a világ harmadik legnagyobb piramisa. A 65 méter magas építmény alatt alagutak és barlangok hálózata húzódik, melyet az aztékok a világ szülőhelyének tartottak. Az építmény csúcsára 244 lépcsőfok vezet.

A piramisok művészi kőfaragásokat és színes falfestményeket rejtenek.

Cholula
Spanyol hódítók elől menekülő őslakosok alapították Cholulát, melynek helyén már korábban is azték vallási központ volt. A település centrumában állt a Gran Piramide de Tepanapa, Közép-Amerika legnagyobb piramisa, melyet napon szárított vályogtéglákból emeltek i.e. 300 és i.u. 700 között (1000 év alatt!). A spanyol hódítók megpróbálták lerombolni a piramist és tetejére egy templomot építettek: Iglesia de Nuestra Senora de los Remedios.

A tűzgyűrűt alkotó három vulkán közül kettő Cholulából is látható: Popocatepetl (5426 m) Iztaccíhuatl (5286 m). Sajnos az időjárás nem volt hozzánk kegyes, így a vulkánokat nem láttuk, de a róluk szóló legendát olvastuk, amely egy Popoca nevű szegény, de bátor fiatal és Mixtli mexikói uralkodó gyönyörű lányának szerelméről szól. Tragikus szerelmükből született a két vulkán: “füstölgő hegy” és az “alvó hölgy”

http://cienteccrastro.blogspot.hu/2008/06/luna-sobre-iztacchuatl.html

Érdekesség, hogy a mindennapokban a gyerek játékoknál megtalálható kereket a monumentális piramisok építésénél nem alkalmazták. A hatalmas kőtömböket csúsztatással “szállították”.

2 Replies to “Ősi kultúrák nyomában”

  1. Na ezaz! Ezeket vártam már! Piramisok 🙂
    Nagyon állat! Ezeket én is de megnézném…. 🙂
    És mist építőiparban dolgozó: ezek a szigetelés nélküli lapostetők megérnek egy misét 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.