{"id":883,"date":"2012-06-29T23:12:18","date_gmt":"2012-06-29T21:12:18","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.gluck.hu\/?p=883"},"modified":"2020-01-24T17:04:59","modified_gmt":"2020-01-24T15:04:59","slug":"osi-kulturak-nyomaban","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.glueck.hu\/?p=883","title":{"rendered":"\u0150si kult\u00far\u00e1k nyom\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Ahogy a bejegyz\u00e9sekb\u0151l l\u00e1thatj\u00e1tok, sz\u00e1munkra az akt\u00edv kikapcsol\u00f3d\u00e1s az igazi pihen\u00e9s. B\u00e1r nagyon sz\u00edvesen t\u00f6lt\u00fcnk el n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1t a strandon, m\u00e9gis id\u0151nk nagy r\u00e9sz\u00e9t arra sz\u00e1ntuk, hogy megismerj\u00fck Mexik\u00f3 m\u00faltj\u00e1t \u00e9s a fennmaradt egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. Amit l\u00e1ttunk, leny\u0171g\u00f6z\u0151 volt.<\/p>\n

Tula de Allende<\/em>
\nA tolt\u00e9k civiliz\u00e1ci\u00f3 f\u0151v\u00e1rosa volt egykoron. F\u00e9nykor\u00e1t i.u. 900 \u00e9s 1150 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte. \/Mi ekkort\u00e1jt foglaltunk hont, \u00e9s fejlesztett\u00fck jurt\u00e1inkat. Nyilakkal l\u00f6v\u00f6ld\u00f6zt\u00fcnk ellens\u00e9geinkre \u00e9s napi betev\u0151nkre.\/ Ezt k\u00f6vet\u0151en az \u00e9szaki megsz\u00e1ll\u00f3k, chichimek\u00e1k elpuszt\u00edtott\u00e1k. A r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151hely Tul\u00e1t\u00f3l 1,5 km-re \u00e9szakra fekszik egy magaslaton. A kiterjed\u00e9se 14 km2.
\nEnnek t\u00f6red\u00e9k\u00e9t lehet \u00e9s tudtuk bej\u00e1rni. Labdaj\u00e1t\u00e9k teret, templomot \u00e9s piramisokat l\u00e1thattunk. A legfontosabb felt\u00e1rt \u00e9p\u00fclet a Piramide B.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

Templom\u00e1nak tetej\u00e9t n\u00e9gy tolt\u00e9k harcos (Atlantisz) tartotta. Csak a harcosok \u00e1llt\u00e1k ki az id\u0151 pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

A k\u00fcls\u0151 fal f\u00e9ldomborm\u0171vein pr\u00e9rifarkasokat, jagu\u00e1rokat, sz\u00edveket kit\u00e9p\u0151 sasokat valamint feltehet\u0151en Quetzalcoatl<\/a>ot (az azt\u00e9k mitol\u00f3gi\u00e1ban a tud\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s istene) \u00e1br\u00e1zol\u00f3 alakokat figyelhet\u00fcnk meg.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

Teotichuac\u00e1n<\/em>
\nM\u00edg Eur\u00f3pa s\u00f6t\u00e9t id\u0151szak\u00e1t \u00e9lte, a teotichuac\u00e1ni kult\u00fara f\u00e9nyesen ragyogott K\u00f6z\u00e9p-Amerik\u00e1ban.
\nId\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 200 \u00e9s 500 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte f\u00e9nykor\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Guatemalai Pet\u00e9n t\u00e9rs\u00e9gig ny\u00fal\u00f3 kereskedelmi h\u00e1l\u00f3zatnak. Akkoriban 175 000 lak\u00f3ja volt a v\u00e1rosnak. A v\u00e1ros f\u0151 \u00fct\u0151er\u00e9t a halottak \u00fatja (Avenida de los Muertos) adta. E sz\u00e9les, egyenes sug\u00e1rutat vulk\u00e1ni k\u0151b\u0151l rakt\u00e1k ki \u00e9s csillagok alapj\u00e1n t\u00e1jolt\u00e1k.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

A halottak \u00fatj\u00e1t szertart\u00e1si \u00e9p\u00fcletek \u00e9s hatalmas piramisok szeg\u00e9lyezt\u00e9k. Pl. Tollas K\u00edgy\u00f3 temploma, Hold-piramis, Nap-piramis.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

A n\u00e9gy kilom\u00e9teres \u00fat legv\u00e9g\u00e9n Piramide de la Luna (Hold-piramis) emelkedik, mely kir\u00e1lyi temetkez\u00e9si hely. T\u00f6bb mint 100, magas, keskeny l\u00e9pcs\u0151fok vezet a cs\u00facsra.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

Az \u00fat ment\u00e9n magasodik a Piramide del Sol (Nap-piramis) a vil\u00e1g harmadik legnagyobb piramisa. A 65 m\u00e9ter magas \u00e9p\u00edtm\u00e9ny alatt alagutak \u00e9s barlangok h\u00e1l\u00f3zata h\u00faz\u00f3dik, melyet az azt\u00e9kok a vil\u00e1g sz\u00fcl\u0151hely\u00e9nek tartottak. Az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny cs\u00facs\u00e1ra 244 l\u00e9pcs\u0151fok vezet.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A piramisok m\u0171v\u00e9szi k\u0151farag\u00e1sokat \u00e9s sz\u00ednes falfestm\u00e9nyeket rejtenek.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

Cholula<\/em>
\nSpanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k el\u0151l menek\u00fcl\u0151 \u0151slakosok alap\u00edtott\u00e1k Cholul\u00e1t, melynek hely\u00e9n m\u00e1r kor\u00e1bban is azt\u00e9k vall\u00e1si k\u00f6zpont volt. A telep\u00fcl\u00e9s centrum\u00e1ban \u00e1llt a Gran Piramide de Tepanapa, K\u00f6z\u00e9p-Amerika legnagyobb piramisa, melyet napon sz\u00e1r\u00edtott v\u00e1lyogt\u00e9gl\u00e1kb\u00f3l emeltek i.e. 300 \u00e9s i.u. 700 k\u00f6z\u00f6tt (1000 \u00e9v alatt!). A spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k lerombolni a piramist \u00e9s tetej\u00e9re egy templomot \u00e9p\u00edtettek: Iglesia de Nuestra Senora de los Remedios.
\n\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A t\u0171zgy\u0171r\u0171t alkot\u00f3 h\u00e1rom vulk\u00e1n k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 Cholul\u00e1b\u00f3l is l\u00e1that\u00f3: Popocatepetl (5426 m) Iztacc\u00edhuatl (5286 m). Sajnos az id\u0151j\u00e1r\u00e1s nem volt hozz\u00e1nk kegyes, \u00edgy a vulk\u00e1nokat nem l\u00e1ttuk, de a r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 legend\u00e1t olvastuk, amely egy Popoca nev\u0171 szeg\u00e9ny, de b\u00e1tor fiatal \u00e9s Mixtli mexik\u00f3i uralkod\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1ny\u00e1nak szerelm\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. Tragikus szerelm\u00fckb\u0151l sz\u00fcletett a k\u00e9t vulk\u00e1n: „f\u00fcst\u00f6lg\u0151 hegy” \u00e9s az „alv\u00f3 h\u00f6lgy”
\n\"\"<\/a><\/p>\n

\"\"
http:\/\/cienteccrastro.blogspot.hu\/2008\/06\/luna-sobre-iztacchuatl.html<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy a mindennapokban a gyerek j\u00e1t\u00e9kokn\u00e1l megtal\u00e1lhat\u00f3 kereket a monument\u00e1lis piramisok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l nem alkalmazt\u00e1k. A hatalmas k\u0151t\u00f6mb\u00f6ket cs\u00fasztat\u00e1ssal „sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k”.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ahogy a bejegyz\u00e9sekb\u0151l l\u00e1thatj\u00e1tok, sz\u00e1munkra az akt\u00edv kikapcsol\u00f3d\u00e1s az igazi pihen\u00e9s. B\u00e1r nagyon sz\u00edvesen t\u00f6lt\u00fcnk el n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1t a strandon, m\u00e9gis id\u0151nk nagy r\u00e9sz\u00e9t arra sz\u00e1ntuk, hogy megismerj\u00fck Mexik\u00f3 m\u00faltj\u00e1t \u00e9s a fennmaradt egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. Amit l\u00e1ttunk, leny\u0171g\u00f6z\u0151 volt. Tula de Allende A tolt\u00e9k civiliz\u00e1ci\u00f3 f\u0151v\u00e1rosa volt egykoron. F\u00e9nykor\u00e1t i.u. 900 \u00e9s 1150 k\u00f6z\u00f6tt … <\/p>\n

„\u0150si kult\u00far\u00e1k nyom\u00e1ban”<\/span> b\u0151vebben<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[109,108,107],"class_list":["post-883","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-mexico","tag-cholula","tag-teotichuacan","tag-tula-de-allende"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/883","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=883"}],"version-history":[{"count":17,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/883\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1079,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/883\/revisions\/1079"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=883"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=883"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.glueck.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=883"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}